- Magyarul
- Az ötödik pest teljes film
A kísérleteztő kedvű Fábri Zoltán (1917 – 1994) mindegyik említett stratégiát kipróbálta harmadik, utolsó alkotói korszakában. A befejezetlen mondat című Déry Tibor-regényből készült 141 perc A befejezetlen mondatból (1975) tulajdonképpen Karl Marx politikafilozófiájának példafilmje a munkások kizsákmányolásáról, míg a Kaffka Margit regényét feldolgozó Hangyaboly (1971) és Az ötödik pecsét az iróniát sem mellőző parabolák általában a diktatúrákról, s azon belül annak kádári puha változatáról. Az ötödik pecsét akár Fábri Zoltán utolsó műve is lehetne, mert tulajdonképpen az életmű fontosabb témáit és formai megoldásait összegzi. Fábri már 1963-ban szerette volna megfilmesíteni Sánta Ferenc azonos című regényét, azonban erre nem kerülhetett sor, mert a hatalomnak nem tetszett a történet keserű iróniája. Helyette a másik Sánta-műből, a Húsz órá ból készült 1965-ben adaptáció, Az ötödik pecsét terve a hetvenes évek közepéig pihent. Az 1976-os film a Hangyaboly hoz és a 141 perc hez hasonlóan nem tipikus Fábri-hősöket (parasztok, munkások), hanem középosztálybeli polgárokat (Béla, a kocsmáros, Király, a könyvügynök, Kovács, az asztalos és Gyurica, az óramester) vonultat fel, amely lehetővé teszi, hogy a cselekménybeli kis fogadóban összegyűlt férfiak az 1944-es nyilasuralom alatt különösen veszélyes politikafilozófiai témákról vitatkozzanak.
Magyarul
színes, magyar játékfilm, 1976 Az ötödik pecsét a magyar filmtörténetben egyedülálló módon mutatja be a második világháború vészkorszakát. Fábri Zoltán alkotása kíméletlen pontossággal ábrázolja a kisember árulását és hősiességét, a kegyetlenség és a gonoszság alattomos térhódításának folyamatát. Tűélesen megrajzolt karakterek, felejthetetlen alakítások Őze Lajostól, Márkus Lászlótól és Latinovits Zoltántól. A kiadvány a holokauszt 70. évfordulójára jelenik meg; a film mellett az események hátterét és Fábri művészetét megvilágító beszélgetést tartalmaz. Részlet a filmből rendező, forgatókönyv: Fábri Zoltán, író: Sánta Ferenc, operatőr: Illés György, zene: Vukán György, díszlet: Vayer Tamás, gyártó: Budapest Filmstúdió, szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Latinovits Zoltán, Nagy Gábor, Cserhalmi György nyelv: magyar hang: 2. 0 felirat: angol képarány: 16:9 játékidő: 107 perc extra: Fábri és a magyar holokauszt – Barabás Klára Fábri-szakértő és Sándor Tibor filmtörténész beszélgetése, MaNDA, 2014, 35'
Többek között számos nagyszabású film rendezője: Körhinta, A Pál utcai fiúk, Húsz óra stb. ) Bacsó Péter A tanú című filmjében főszereplő volt. Gyuricza szerepét Őze Lajos játszotta, aki a 20. század magyar filmjeinek legkiemelkedőbb alakja. 1935. április 27-én született Szentesen és Budapesten hunyt el 1984. október 21-én. Béla szerepét Bencze Ferenc alakította, aki Nagyváradon 1924. október 4-én született és Budapesten 1990. szeptember 7-én hunyt el 65 évesen. Balázs Béla-díjas magyar színész. Király szerepét Márkus László formálja meg, aki Budapesten 1927. június 10-én született és Budapesten 1985. december 3-án halt meg. Kossuth díjas és háromszoros Jászai Mari díjas színművész. Kovács az asztalos szerepét Horváth Sándor 1932. február 16-án született Jászai Mari-díjas színész formálja meg. Az ötödik pecsét című film mondanivalója nagyon egyszerű. Felkelti az néző figyelmét, hogy adott esetben ő kit választana Gyugyut vagy Timoteusz Kakatitit? Az audio-vizuális effektusok, a hátterek, mind-mind növelik a film érdekességét.
Nem akármilyen meglepetéssel rukkolt elő a Filmarchívum: január 12-ig mintegy 60 alkotást tettek ingyen megtekinthetővé. Idén ünnepli alapításának 60. évfordulóját a Magyar Nemzeti Filmarchívum, amely karácsonyi meglepetésképpen ma közleményben tudatta, hogy igazi filmcsemegékkel zárja a jubileumi évet:
december 22-től január 12-ig kereken 60 filmjét teszi szabadon hozzáférhetővé online. A filmek közzétételének célja, hogy az online tér közönsége könnyen elérje és megismerje a filmtörténet klasszikusainak reprezentatív szeletét és ritkaságait, valamint betekintést nyerjen az intézmény munkájába, a magyar filmtörténet korszakaiba, és a karácsonyi csendes napokban szabadon élvezhesse a Nemzeti Filmdigitalizációs és Filmfelújítási Programjának közelmúltban született eredményeit. A Filmarchívum válogatásba számos felejthetetlen klasszikus, így pl. a Körhinta, a Megáll az idő, A tizedes meg a többiek, a Szaffi, a Csillagosok, katonák, az Isten hozta, őrnagy úr! vagy Az ötödik pecsét mellett ritkán látható különlegességek is bekerültek.
Az ötödik pest teljes film
- Az ötödik pecsét teljes film 2017
- Az ötödik pest teljes film
- Az ötödik pecsét teljes film.com
- Az ötödik pecsét teljes film sur imdb imdb
- Mától ingyen nézhetőek online a legnagyobb magyar filmklasszikusok | 24.hu
A keleti blokk 1968 – 1969-es konzervatív fordulata a Csehszlovákia megszállásában résztvevő Magyarországon is végbement. Bár a hatvanas években kidolgozott új gazdasági mechanizmus bevezetésre került 1968-ban, ám a hetvenes évek közepére ez is zátonyra futott. A magyar rendezők pedig már sokkal korábban, 1969 körül érzékelték a visszarendeződés hatását, mert Magyar Dezső a kommunista ideológiát elemző Agitátorok ja (1969) 1986-ig tiltólistára került, és Bacsó Péter a Rákosi-korszakot kifigurázó A tanú ja (1969) is dobozban maradt 1979-ig. A hatvanas évek végéig láthatatlan "falak" hirtelen láthatóvá váltak, ezért a hetvenes években a magyar rendezők különféle stratégiákat alkalmaztak, hogy megelőzzék a betiltást: egyesek elvontabb, filozofikus témák felé fordultak (Makk Károly: Szerelem, 1971), mások groteszk és szatirikus (Bacsó Péter: Forró vizet a kopaszra!, 1972) vagy parabolikus (Kardos Ferenc: Petőfi '73, 1973) stilizációval, "virágnyelven" folytatták a fennálló rend kritizálását.
Hangsúlyos Az ötödik pecsét elején, hogy a négy barát nem egyenrangú félként kezeli, sőt több ízben megsérti Keszeit, aki mintegy "lázadó Gyugyu"-ként feljelenti az őt lenéző "Timoteusz Katatiki"-ket, hogy maguk is megtapasztalják, milyen Gyugyunak lenni. A főhősök sorsfordulatát vetíti előre Az ötödik pecsét szürreális képsora a film közepén, amely Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című apokaliptikus festményéhez kötődik. Az ittas Király úr erotikus és hedonista lázálma a többi szereplő őrült víziójává duzzad, és azt sugallja, hogy ki kell élvezni a pillanatot, a Timoteusz Katatiki-szerepet, mert lehet, hogy másnap Gyugyuként nyomorítja meg őket a totalitárius hatalom. Az asztaltársaság sorsán keresztül megjelenik a Kádár-korszak egyik jellegzetessége, egymás feljelentésének gyakorlata. A besúgás a diktatúrák kifinomult módszere az "oszd meg és uralkodj"-elv érvényesítésére, amellyel összefügg Kádár fő szlogenje: "aki nincs ellenünk, az velünk van". Ezt modellezi a film fogdai jelenetsora, amelyben a fiatal nyilas tiszt, a "tanár úr" és a Latinovits Zoltán által alakított civilruhás vezető képében a kemény diktatúra és a puha diktatúra feszülnek egymásnak.
A paranoid hangulatot pedig nemcsak a képen kívülről, az utcáról hallatszó zajok teremtik meg, hanem Illés György operatőr klausztrofób képei is. Az ötödik pecsét első negyven perce szinte kizárólag dialógusokból áll, amelyek nagyrészt egy kocsmai asztalnál bonyolódnak. Illés azonban a helyiség egyik lámpája által felülről megvilágított arcokkal, folyton pásztázó kamerájával és közelképekkel teszi nyomasztóvá és feszültté a beszélgetéseket, amelyeknek könnyen tragikus vége szakadhat, ha a képen kívülről valaki váratlanul belép a kocsmába. Bár Fábri Zoltán a nyilasparanoiát rendkívül hitelesen ábrázolja, a vészkorszakot mégis inkább a hetvenes évek elején megkeményedő puha diktatúra modelljeként használja. Nemcsak maga a film példázat, de a filmben a cinikus Gyurica úr szájából is elhangzik egy, a hősök sorsát meghatározó parabola. A despota Timoteusz Katatiki és az általa a végletekig kizsigerelt, jámbor és passzív Gyugyu története nemcsak a film második felének történéseire, de az asztaltársaság erőviszonyaira is rímel, miután a fogadóba megérkezik a hadirokkant és lelkileg is sérült fényképész, Keszei úr.
- Köllő babett férje szabó andrás