- Youtube
A közösségi földhasználat fogalma
napjainkban újra ismerté
kezd válni, ugyan célja mára
nem a települések, városok élelmiszerellátásának
biztosítása. A
fogalom nem a népélelmezés infrastruktúrájának
része, csupán
kiegészítője. Inkább kísérlet és
válaszadás a huszonegyedik század
kihívásaira, a rohanó világra. Olyan emberek szívügye, akik
hisznek az önellátás fontosságában,
olyanoké, akik szeretnének
néha kiszakadni a rohanó városi
életből, vagy éppen olyanok elfoglaltsága,
akik megelégelték az
urbanizált elidegenedést, és szeretnének
egy szó szerint gyümölcsöző
közösség tagjai lenni. Paraszt-wellness egy faluért A sokak által ismert fogalom nem más, mint egy önkéntes programsorozat a szlovák határ közelében fekvő falu, Gömörszőlős "fenntarthatóvá" tételére. Az évente többször megrendezett hétvégék során a vállalkozó szellemű résztvevők segítenek fejleszteni és működtetni a falu biogazdaságát. A közös gazdálkodás persze
nem csak úri passzió, sokak számára
a megélhetés mankója ez –
már ahol működik ilyen rendszer.
Youtube
"A bürokrácia, hacsak teheti, elrejti a kritika elől tudását és ténykedését. " Max Weber
" Mert minden népnek, különböző szokásai és más és más törvényei és intézményei lévén, kötelessége a sajátjait érvényre juttatni és az élet megújítására szolgáló közösségeket ugyanabból a népből létesíteni és kialakítani. " Írja, vagy íratja, Bíborbanszületett Konstantin császár " A birodalom kormányzásáról " című műben, úgy ezer évvel ezelőtt. Mondhatni, elég régen volt, így tán megbocsátható, hogy nem túlságosan PC gondolatokat fogalmaz meg. Egy ilyen kijelentésért Nagy Konstantint azonnal letiltanák a Facebookról. Az más kérdés, hogy utána bizonyára lenyakaztatná őket. Pedig az idézett műben Konstantin egyáltalán nem tűnik bezárkózó császárnak, hiszen fia, a leendő uralkodó, számára fontosnak tartja, hogy megismerje a környező népek szokásait és történetét. Természetesen azért, hogy ezt a tudást a birodalom érdekében tudja majd kamatoztatni. Messzire jutottunk ettől a felfogástól, és nem biztos, hogy a jó irányba.
Nézzük meg mit jelent ez a közmondás: Semmi sem új a nap alatt. Előttünk őseink már mindent kitaláltak. Ez az a közmondás, ami nagyjából igaz. De…. Semmi sem új a nap alatt jelentése Számológép ( Abakusz) és számológép (Kalkulátor). A számológépet már időszámításunk kezdete előtt feltalálták! Arra célozhatsz ezzel a mondással, hogy amit neked bemutattak, azt már valaki kitalálta, megcsinálta. Van már hasonló, esetleg ugyan olyan, mint az, amit látsz. Azért azt valdd be magadnak, hogy ezt a bölcsességet nem lehet mindenre alkalmazni. Mert például – ahogy a képen is látod – számológépek között is akad óriási különbség… Semmi sem új a nap alatt előfordulásai Nincs új a nap alatt. Ha tudod mit jelent, használd ezt a közmondást bátran a hétköznapokban! Lehet, hogy ezzel az egy mondattal jobban ki tudod magad fejezni, mint percekig tartó magyarázattal. Nem elég egyértelmű a magyarázat? Segíts nekem, írd meg kommentben, amit te gondolsz erről a közmondásról! Ha tetszett amit olvastál, akkor mutasd meg másnak is: oszd meg, vagy küld el az ismerőseidnek a közösségi oldalakon!
- Almás krémes, a legfinomabb őszi édesség | Startlap
- Tate no Yuusha no Nariagari - 1.évad 4.rész | Szinkronos Animék Blogja
- Nincs új a nap alatt – Aristo Blogol
- Könyves kálmán általános iskola miskolc e napló
- 4 oras irodai munka gyor 10
- Nincs új a nap alatt | Humusz
- Mozaik matematika felmérő 3 osztály pdf
- Nincs új a nap alatt jelentése 2019
Az efféle "független" szakértelmet nevezte Csurka Pista bátyám bolsevista trükknek. A másik, jóval bonyolultabb fogalom a jogállamiság. Szerte a világon, a nyugati, keresztény kultúrkörhöz tartozó országok egységesen jogállamnak tartják magukat. Ehhez képest a jogszolgáltatás végtelen változatossága figyelhető meg. Mindenütt más a bírák kinevezése, az ügyészségek munkája, az alkotmány és minden egyéb a jogállam működéséhez elengedhetetlen szerv felépítése és munkája. Azért van ez, mert a jog nem "készült", hanem lett. Hosszas változások, háborúk, forradalmak alakították, és mivel minden nép sorsa más volt, az eredmény is roppant eltérő lett. Amint Konstantin mondja, minden népnek, különböző szokásai és más és más törvényei és intézményei vannak. "Jogállam" univerzális értelemben nem létezik, csak az egyes országok, nemzetek szintjén van, lehet jelentése ennek a szónak. Már csak azért is, mert itt beleütközünk egy paradoxonba. Ahhoz ugyanis, hogy jogállamról beszéljünk szükség van arra is, hogy a jogot, a jogszabályok betartását mindenképpen és mindenkivel szemben ki tudjuk kényszeríteni.
1/1 Bányai Károly válasza: 95% Arra utal, hogy a történelem ismétli önmagát. Ha jobban utánaolvasol, látni fogod, hogy a politikában és a történelemben mindig nagyon hasonló módon történnek a dolgok. Ennek oka, hogy az emberek hasonló helyzetekben hasonlóan cselekszenek, és a nagy számok szintjén már jól látható az ismétlődés. Persze nem ugyanúgy, hiszen a környezet, és a szereplők cserélődnek, de a sémák és logika ugyanaz. 2011. jan. 17. 16:19 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2021,
GYIK |
Szabályzat |
Jogi nyilatkozat |
Adatvédelem |
WebMinute Kft. |
Facebook |
Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ennek pedig feltétele a politikai erőt egységbe fogó szuverenitás, az erő és a hatalom garanciái a jogszabályok mögött. Márpedig, ha jog "kívülről" adott, kivonjuk a szuverén állam fennhatósága alól, akkor aligha beszélhetünk erős államról, vagy akár szuverenitásról. Mindezekből (is) következik, hogy a "jogállam" csak és kizárólag minősíthető és számokkal nem mérhető fenomén. Meglétére, vagy annak hiányára kizárólag retorikai "érvek" használhatóak, tetszőleges irányba, ahogyan a kedvünk tartja. Könnyű belátni, hogy a tervezett bizottság, ügynökség, vagy bármilyen fantáziadús névvel nevezzék is majd, kifejezetten politikai testület lesz. Olyan, amely azok politikai nézeteit képviseli majd, akik kinevezték őket, mindezt természetesen a tudományos "objektivitás" álcájában. A kinevezőik érdekein túl még egy sajátos bürokratikus érdeknek is elkötelezettjei lesznek. A sajátjuknak. Érdekeltek lesznek hatalmuk, állásuk fenntartásában és növelésében, mégpedig Parkinson törvényei szerint. Ez ugyanis azt mondja ki hogy: " Az alkalmazottak összlétszámának növekedése lényegében egyforma, akár szaporodik a munka, akár csökken, sőt az sem befolyásolja, ha a munka teljesen megszűnik. "
Kérdéses azonban, hogy miféle kritériumok alapján lehet megítélni egy ország "jogállamiságát"? Zárójel bezárva. Weber szerint ezt a felelősségteljes munkát egy "független" bizottság végezné, mely kinevezett nagyeszűekből állna össze. Mármost egyszerre két fogalom is tisztázásra szorul. A "jogállam" és a "függetlenség" fogalma is. Kezdjük a könnyebbel, a függetlenség fogalmával. Már első rátekintésre is nyilvánvaló, hogy bármely testület nem lehet független attól, hogy ki és miért nevezi ki. Szakértőt ugyanis bármire és az ellenkezőjére is lehet találni, csak az a kérdés, hogy a kinevezőjének mi a szándéka. Lásd például a magyar gazdaság számairól, kilátásairól folytatott vitákat, melyekben ugyanazokból a tényekből egyfelől a katasztrófa képe, másfelől a folyamatos javulás képe rajzolódik ki, attól függően, hogy kit kérdezünk meg. Egy olyan bizottság, melyet Manfréd és a hozzá hasonló gondolattalan opportunisták neveznek ki, semmiképpen sem lesz független például magától Manfrédtól sem.
Olvasom, hogy Manfred "Spitzenkandidat" Weber – aki ugyanolyan üresfejű, mint Juncker, csak nem iszik annyit, tehát még ez a mentsége sincs – javaslatot tett, miszerint a jogállamiságot ugyanúgy kéne vizsgálni, mint a hitelminősítőknek az országok hitelképességét. Ez a vizsgálat aztán nem lenne tét nélküli, hiszen az EU-s pénzek múlnának rajta. Zárójel. Hogy ezek a hitelminősítők mekkora sikerrel végezték munkájukat, azt a nemrégen volt pénzügyi válság során már láttuk. A bedőlés előtti percekben is ajánlották a bankok kamu papírjait, mint nagyszerű befektetést. Utána volt is némi hümmögés a tevékenységük megbízhatóságával kapcsolatban, mára azonban ezt már elfelejtették és ismét mindenki issza szavaikat. Egészen a következő összeomlásig, mikor majd megint hümmöghetnek. A hitelminősítők – gondoljunk róluk bármit – mindenféle statisztikai, pénzügyi számok alapján végzik munkájukat, melyekről úgy tartják, hogy azok objektívek. A számok nem hazudnak ugyebár. Ettől persze akik használják őket még nyugodtan hazudhatnak.
Újabb nagyszerű hivatallal leszünk gazdagabbak. Ez azonban, lévén döntései anyagi konzekvenciákkal járnak majd a tervek szerint, kissé veszélyesebb látszik, mint az átlagos brüsszelita bürokrácia. Jó lesz vigyázni.
- Keskeny szárazföldi összeköttetés két földdarab között
- Aréna corner cseh étterem és söröző cseh ételek cseh catering 1