- Hogyan működik a jégtörő halo 4
- Hogyan működik a jégtörő halo 3
- Hogyan működik a jégtörő haro sur les
30 cm vastag síkjégben 3-4 km/h sebességgel képes haladni, akár napi 30 km-t tud törni. Fenékig összetorlódott jég, ún. jégtorlaszok bontására, jégrombolásra alkalmas.
Hogyan működik a jégtörő halo 4
- Otp szép kártya utalás menete
- Hama urage gaming mikrofon 2021 július ajánlatok | ÁrGép ár-összehasonlítás
- Kegyetlen játékok online film
- Hqb q32 tws mini bluetooth fülhallgató
- Hogyan működik a jégtörő haro sur les
- 10 legjobb autószerelő itt Székesfehérvár Fejér
- Mivel müködik és mivel töri fel a jeget a jégtörő hajó?
- Az utolsó ördögűzés teljes film sur imdb imdb
- Új zöldfa étterem győr heti menü
- Hogyan működik a jégtörő halo.fr
Hogyan működik a jégtörő halo 3
A jégtáblák torlódása azonban így is problémát jelenthet. Az egymásra csúszó jégrétegek ugyanis összefagynak, ami vastag, nagy kiterjedésű jégtáblákat eredményez, ezeknek a torlódása pedig áradásveszélyt előidéző jégdugót képezhet. A jégtorlaszok jelentette veszély a zajlás ideje alatt folyamatosan fennáll, így a Széchenyi és társai nem ütemterv szerint dolgoznak: amíg a torlasz kialakulásának kockázata fenyeget, addig a hajók rendszeresen szolgálatot fognak teljesíteni. A legnagyobb magyar
A 10-15 centiméter vastag jégtáblák 60-80 százalékos zajlása nem szokatlan, csupán a februári időpont miatt tűnhet annak – az ehhez hasonló jelenségekre inkább december-január táján szokott sor kerülni. A Széchenyi azonban akadálymenetesen halad a jégzajlás közepette is: az ikerdöngölők jégkockává aprítják a zajló táblákat. A hajótestben elhelyezett két nehéz súly nagy frekvenciájú rezgéssel sokszorozza meg a hajó súlyát, amely ennek hatására jóval hatékonyabban képes törni a jeget. A döngölő bekapcsolása után képtelenség megmaradni a fedélzeten.
Egyedül a kapitány kiváltsága a dupla, széles ágy és a valamivel tágasabb, élhetőbb méretű kabin. Igaz, emeletes ágy ebben is van. A folyosókról még két wc és két zuhanyzó is nyílik, illetve van egy használaton kívüli lakótér is, amelyben átható gázolajszag terjeng a hátsó üzemanyagtartály hibája miatt. Még szétnézek a fedélzeten, ahol az óriási csörlők, reflektorok néznek még ki izgalmasan. De lassan indulás, irány vissza a gépek mellé. A kilátást eltakarja a Széchenyihez kötött Neptun, ami szintén felújításra jön Budapestre
Miért kell jeget törni? A tengerrel ellentétben a folyókon nem azért kell összezúzni a feltorlódott jeget, hogy a hajóforgalom télen is zavartalan legyen, hiszen jégzajlásnál általában meg is tiltják a hajózást. Inkább azért, mert a zajló jég megrongálhatja a különféle vízben álló műtárgyakat, kikötött hajókat, hidak pillérjeit, kikötői eszközöket, zsilipeket. Nemcsak a jégtörés, hanem a bóják karbantartása, cseréje, kihelyezése is a vízügyesek feladata
Meg persze a feltorlódó jég miatt kialakuló jégdugók a jeges ár veszélyét is magukban hordozzák.
Hogyan működik a jégtörő haro sur les
Jégtörésnél nem az a cél, hogy minden jégfelületet apróra zúzzanak, hanem az, hogy a folyó folyása zavartalan maradjon, a jégtáblák ne álljanak össze óriási darabokba, amik aztán elállják a víz útját. Ezért általában csak egy aránylag keskeny csatornát törnek a biztonsági okokból mindig párban dolgozó jégtörők. Hajót vezetni nem is olyan laza dolog, folyton figyelni kell és jó előre gondolkodni
Hogy működik egy jégtörő? A gyerekkoromban kialakított sajátos elmélet szerint a jégtörő két darab, hosszú karra szerelt óriási téglával töri jeget. Persze a valóságban teljesen másként történik minden, a Széchenyi leginkább borzalmas, 418 tonnás tömegével és a szokásos 6 mm helyett 20 mm vastag acéllemezből készült, kanál alakú hajóorrával, illetve az orron végigfutó, hosszanti megerősített acélgerinccel zúzza össze a jeget. De nemcsak az orrpáncélja erősebb a szokásosnál, a hajó vázát alkotó bordákból is több került a Széchényibe, mint amennyi a mezei hajókban található. Persze ez mit sem érne, ha nem társulna mellé elképesztő tolóerő is, amit a két darab, egyenként 1000 lóerős főgép szolgáltat.
Bizsergető érzés, ahogy elkezd kluttyogni a teherautónyi dízelmotor és közben gond nélkül meg lehet számolni az ütemeket. A tekerős telefon sajnos nem működik, csak gyönyörködtet
Mit csinál még egy jégtörő? Mivel a jégtörésnek elég rövid a szezonja, általában már tervezőasztalon gondolnak arra, hogy másra is lehessen használni majd az elkészült hajót. A Széchenyi például a vontatáshoz is ért, nemcsak a jégtáblák aprításához. Az alkata, ereje megvan hozzá. Mégis a jégtörés a fő profilja az itthon a gönyűi kikötőben állomásozó, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Széchenyinek. Ha itthon nincs rá égető szükség, akkor külföldön dolgozik, például Szerbiában. 2017 telén is ott törte a jégtorlaszokat, az alábbi videót is ott készült. Miért Szerbiában törünk jeget? Először is azért, mert közös érdek a jégtörés és a szerbeknek nincs meg ehhez a megfelelő eszközparkjuk. Ha nem folyik le a Duna vize, akkor abból előbb utóbb nálunk is nagy baj lehet. Másodszor is azért, mert fizetnek érte, és ha itthon éppen nincs szükség ekkora hajóra, akkor butaság volna nem élni a lehetőséggel.
Míg ezek zajlanak, bejárom a hajót. Miután a protokollcélokra is megfelelő méretű szalonban lepakolom a cuccom, nyilván a kellemes olaj és vasszagú gépteremben kezdek, ahol a több méter magas, sárgára festett motorok várják, hogy felmelegedjenek és megforgassa őket a sűrített levegő. Most még csak a segédüzemi aggregátor hangja üvölt itt, közben rutinos kezek nyitnak, zárnak csapokat, néznek műszereket, húzogatnak karokat, nyomkodnak titokzatos gombokat. Sűrített levegő indítja a mindkét irányba beindítható motorokat
Míg beindul az élet, beugrom a konyhába – ami teljesen üres, hiszen felújításra megy a hajó – ahol a legfeltűnőbb, hogy a villanytűzhelyeken arasznyi kis korlát található. Nehogy leessen a bableves, ha döngöl a hajó. A kabinokban is gyakoriak a korlátos polcok, pohártartók, sőt, még a felső ágyakhoz is tartozik felhajtható korlát. Tágas, világos konyha
Fény és pompa a kapitány kabinjában
A kabinok a hajó gyomrában vannak, általában kétszemélyesek, némelyikben mosdó is van.
A legnagyobb ilyen típusú hajók az Arktica-osztályú jégtörők, amelyek az északi féltekén dolgoznak és többek között nukleáris erő hajtja őket. 1977-ben ilyen volt az első hajó, amely elérte az Északi-sarkot. 2016-ban új Arktika hajó készült el, amely a LK-60Ya nevet viseli. Az új típus 74 fős személyzettel működik, 81 ezer lóerős nukleáris-elektromos-turbo motorok hajtják és csupán 33 ezer tonnát nyom. Ez is érdekelhet...