A helyi körülmények, étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolja a fertőzés lehetőségét. A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal vihető át. Különösen ajánlott azoknak a külföldre utazóknak, akik betegségük (pl. cukorbetegség) révén külföldön is szorulhatnak orvosi kezelésre. Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért azt időben el kell kezdeni. A tetanus oltás tíz évig nyújt védettséget, és elsősorban azoknak ajánlott, akik baleset veszélyével járó külföldi útra (kerékpártúra, természetjáró kirándulás, hegymászás) indulnak. Szintén a biciklivel, motorral - elsősorban Ázsiában és Dél-Amerikában - közlekedőket veszélyezteti a veszettség is, ezért ez az oltás is javasolt, méghozzá három fázisban, a 0-7-21. napokon. Ételekkel és vízzel terjed a tífusz is, amely ellen a vakcinát a Dél-Amerikába és az Ázsiába utazóknak ajánlják. A malária ellen nem védőoltással, hanem tablettával lehet védekezni, amelynek szedését az utazás előtt kell megkezdeni, és a lappangási idő miatt a hazaérkezést követő négy hétig kell folytatni.
Optimisták a magyarok: szinte mindenki úgy gondolja, lesz koronavírus elleni védőoltás, a többség be is adatná magának
Tízből nyolc magyar bízik abban, hogy legkésőbb egy év múlva már lesz védőoltás. A magyarok több mint fele be is adatná magának. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatna magának – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. Az oltást a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának. Az AIPM országos kutatásában azt is megvizsgálták, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat, és melyek a leggyakoribbak, amiből kiderült, hogy
a magyarok többsége (64 százalék) még nem adatott be magának nem kötelező védőoltást;
a leggyakoribb az influenza elleni, amit az emberek 29 százaléka;
a második a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni, amit 9 százaléka,
a harmadik a járványos agyhártyagyulladás elleni, amit pedig 4 százaléka adatott be magának.
Itthon: A magyarok többsége kérne koronavírus elleni oltást | hvg.hu
Száz nap múlva leteszik a nemzeti oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben. Szerda estig meghosszabbították az oltási időpontfoglalás eredetileg kedden lejáró határidejét azért, hogy minél többen megkaphassák a védőoltást - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján. Müller Cecília hozzátette, minden oltóponton zajlik az oltások beadása, ma már vakcinabőség van, és csak az egyénen múlik, hogy él-e a védőoltás lehetőségével. Elmondta: AstraZeneca- és Szputnyik vakcina már csak korlátozott számban áll rendelkezésre, az oltópontokon elérhető a Sinopharm vakcinája, és további Pfizer-szállítmányt is várnak. Hétfőn 38 400 Janssen-oltóanyag érkezett. A tisztifőorvos hangsúlyozta, a járványügyi adatok kedvezően alakulnak, a védelmi intézkedéseknek és a védőoltásoknak köszönhetően a harmadik hullám leszálló szakaszának végéhez közeledünk. A magyar lakoság csaknem 47 százaléka be van oltva, míg az európai uniós átlag 37 százalék.
Az angol NHS friss statisztikái szerint a betegséget túlélő minden 2-3 ember közül egynél tartós egészségügyi problémák, súlyos testi, illetve idegrendszeri szövődmények alakulnak ki. A járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktériumnak több típusát is megkülönböztetik, és egyelőre nem létezik olyan vakcina, amely mindegyik ellen védelmet biztosítana. A baktérium 5 leggyakoribb típusa (A, B C, W-135, Y) közül hazánkban a megbetegedések túlnyomó többségét a B típus okozza - kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus. A meningococcus itthon legjellemzőbb B és C típusa ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé. 2-3 hónapos korban érdemes kezdeni a védekezést A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védekezést 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és a védettséget 25 éves korig célszerű fenntartani. Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve, a 10 év alatti gyermekek, köztük a fokozottan veszélyeztetett csecsemők és 5 év alatti kisgyermekek meningococcus B elleni immunizálására hazánkban jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható.
Ügyintézés - Utazás külföldre
- Egy felmérés szerint a magyarok többsége beadatná a védőoltást - A hírek főutcája
- Megszólalt a szakértő: most érdemes beadatni az elhalasztott védőoltásokat - HelloVidék
- Hp photosmart c4200 telepítő program review
- Cd re írás windows 10 edition
Országos tisztifőorvos: szerda estig meghosszabbították az időpontfoglalás határidejét - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!
Már több mint 130 ezren töltötték le a védőoltást igazoló, péntektől ingyenesen elérhető mobilalkalmazást - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese. Kiss Róbert hozzátette: a lakossági szolgáltatást igénybe vevők mellett a szolgáltatói letöltési lehetőséggel 34 ezren éltek. Hangsúlyozta, a mobilalkalmazás jelenleg tesztüzemben működik. Az applikáció igazolja az oltás tényét, ezzel a védettségi igazolvány kiváltására is alkalmas - tette hozzá. Azokon a helyeken, ahol a látogatás védettségi igazolványhoz kötött, a szolgáltató az igazolvány felmutatása helyett QR-kód leolvasásával is ellenőrizheti az oltottság tényét - mondta az alezredes.
Ennek is a következménye, hogy a legtöbben egyelőre inkább be se adatják maguknak a vakcinát, hanem várják, hogy milyen mellékhatásai lehetnek. Ezen tájékoztató kampányokkal és egyéb módszerekkel lehetne segíteni, de Japánban történelmi okokból általános az oltásellenesség, amin nehéz változtatni. Az oltóanyagokkal szembeni bizonytalanság az 1970-es évek elején kezdett el komolyabb mértéket ölteni, amikor a kormánynak csoportos keresetek tömegével kellett szembenéznie a himlő és más betegségek elleni vakcinák mellékhatásaival kapcsolatos állításai miatt. Két évtizeddel később, 1992-ben bíróság mondta ki, hogy a japán kormány a felelős az oltások okozta esetleges mellékhatásokért. Két évre rá az aktuális kormány felül is vizsgálta a vonatkozó törvényt, és eltörölték az összes kötelező védőoltást még a gyerekeknek is. A paragrafusban azóta csak az szerepel: erőfeszítéseket kell tenni a vakcinák felvételéért. Erre tett rá még egy lapáttal az 1990-es évek nagy vakcinabotránya. Ekkor merült fel ugyanis a gyanú, hogy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált oltás növelheti a gyermekkori aszeptikus agyhártyagyulladás kialakulásának esélyét.