Maga a kozmikus múlt sűrűsödik négyórányi színpadi jelenné, és állítja elénk az emberi nem esendőségének példázatát. A bűn következményeként megjelenő cselekmény párhuzamos dimenziók forgatagában tárul fel szemünk előtt. Vidnyánszky koncepciója egy olyan időfelfogással kecsegtet, amely elutasítja a linearitást, s ilyen módon az az elszakadás, amely a bűnbeesés aktusával kezdődik és a harmóniától való távolodásban teljesedik ki, egyszerre valósul meg a színpad különböző pontjain, több variánsban, ám ezek a nézőtér által teremtett distanciában képesek egységet alkotni. Az Éden idősíkja az előadás kezdetétől függetlenül létezik: a nézők előre bekészített élőképre csodálkozhatnak rá, amíg elfoglalják helyüket. Ez, a Paradicsom kétdimenziós vetületeként értelmezhető aranyos szőttes, napóra, amelyen az angyalok a bolygók mozgását igazítják; teret és időt rendeznek egy mederbe. Rituális tér ez, középen színpaddal, köralakban (részben épített) nézőtérrel. A drámaszövegből ismert "angyali kórus" ebben az elképzelésben a kezdetektől fogva szürke massza – a "jó" és "rossz" dualitását érző, ám attól független tényezőként jelenlévő tömeg.
Egy székesegyház mennyezeti körfreskója szállt alá a földre, hogy a négy oldalról körbe ülhető tér közepét ragyogó lepelként takarja be. Rajta, a hit arany szőnyegébe csavartan jelenik meg az első emberpár, álomi ernyedtségben. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. A kerek lap közepén, szent szövegek betűitől körülölelten, fejtől-lábtól helyezkedik el Ádám ( Berettyán Sándor) és Éva ( Ács Eszter). A rájuk hajló, aranyló "sár" a kiűzetés után összegyűrt szőnyeggé lesz, s helyette porló, fekete föld érkezik. Ez legjobban a karzatról élvezhető, vagy még inkább valami drón-pozícióból. A tetőzet alól leskelve egy sokalakos Brueghel-kép szerkezeti rendjét adná ki legtöbbször a látvány. A zsöllyesorban azonban az a nyugtalanító érzet kapja el a nézőt, hogy egy négy kamerára tervezett élő közvetítést követ, ahol három gép fölmondta a szolgálatot. Olekszandr Bilozub díszlete őrzi a rendező, Vidnyánszky Attila által rendezett előző Tragédiá k pár látványelemét is, ilyen a magasban futó híd, a hatalmas, de csak lefelé világító lámpa, s az omló, nyers föld halálszagú halma.
A kinyilvánított szándék a Kornya Istvánnak adott interjúban megüzeni a tervet, de nem helyettesíti a megvalósítást: "Madách szerint a Lucifer kínálta reménytelenséggel, jövőtlenséggel szemben az ember éppen Istenben talál a legteljesebb szabadságra. Lucifer szerint halálra ítéltek vagyunk születésünktől fogva, a másik út viszont: az ember számára ott van az egész élet, hogy az ígéret szerinti öröklétet kiérdemelje. A szabadságnak ez a dimenziója és ennek a megtapasztalása mostanra nagyon fontossá vált számomra. Éppen ezért minden korábbihoz képest derűsebbre szeretném hangolni Madách művét, és a leghívebben így szolgálni annak üzenetét. " Mindez elég zavarba ejtő, de az még inkább az, hogy ebből alig valami valósul meg. A történések végén, mikor írói terv szerint tetőzik a reménytelenség, előkerül újra az aranyszőnyeg, de mintha nem lenne eléggé kitalálva annak az elteregetése sem. Sikoltó végzene zárja az estét. Felelős magyartanárok és osztályfőnökök mindenképp nézzék meg az előadást, mielőtt oda vinnék a gyerekeiket.
Időnként más szerepekben is feltűnnek, de Berettyán Nándor, Csurka László, Farkas Dénes, Fehér Tibor és Nagy Márk elsősorban Luciferként áll be a történetbe. Dúlt kerubok követik a történéseket, fehéren lángol a kócos szárnycsonk a hátukon, egyikük tollait – talán más, képi ihletésű Vidnyánszky-opuszok sebzett angyalait idézve – a későbbiek során, ropogó ollóval, nyílt színen kurtítják meg. Nyilvánvaló a törekvés egy látványos, szakrális esemény létrehozására. Szent színház akar ez lenni. A hangsúlyozott áhítat azonban, mellyel a rendező fölvezette minden nyilatkozatát, úgy tűnik, elsősorban a személyes birtoklás, hogy ne mondjam, "elbirtoklás" apoteózus, ám formátlan örömét gazdagította. Ő, aki szereti jelét adni, mily mértékben veti meg a művével foglalkozó elemzőket, azt is szereti hangsúlyozni, hogy fontos számára a közönség, s annak is a fiatalabbik része, s igen szeret tanítani. Van is az előadásnak egy, némi humorral is rendelkező rezonőre, az ügyeletes iskolamestert játszó, kiváló Nagy Mari.
- Microsoft media creation tool letöltés
- Az ember tragédiája | Nemzeti Színház
- Revizor - a kritikai portál.
- Magyar honvédség egészségügyi központ mh ek e
- Az ember tragédiája nemzeti színház 3
- Finta rendezvényház 2030 érd velencei út 29
- Az ember tragédiája nemzeti színház 10
- Miskolci Nemzeti Színház
- Az ember tragédiája nemzeti színház 2017
A Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán után Az ember tragédiája műsorra tűzésével a 2018/19es évadtól a magyar drámairodalom mindhárom klasszikusa látható a Nemzeti Színházban.
A jelenetekben a fekete-fehér dichotómiájához csakis komor, vagy magasztos, jelentőségteljes érzetek társulnak. Ez az alaphangulata az előadás első egy-másfél órájának. Az ettől eltérő, a maga természetellenességével ugyanakkor még erősebb hatást vált ki. A gigantikus koponya és csontok illő hátterei a középkori szín haláltáncának. Olekszandr Bilozub, díszlettervező ihletett víziója adja meg a mélyhátteret a rendező egyedi ecsetvonásaihoz. Az Úr dicsőítése legalább olyan hosszan tart, mint Ádám és Éva megkísértése és dilemmája. Itt még a színészek, a gonosz képviselői, saját testükkel, egyéb díszlet bevonása nélkül jelenítik meg az Éden két fáját – Lucifer talpalatnyi birtokát. A testiség reprezentációjaként látjuk Fehér Tibor t. A színpadon meztelen felsőtesttel a kísértés buja szobraként a gyönyör utáni vágyat csepegteti Évába. Mozgással és táncos elemekkel sűrített jelenetek vezetnek az antikatarzishoz. Az elnyújtott, s hosszúságában szinte befogadhatatlan expozíciót a Paradicsomból való kiűzetés hirtelensége töri meg.
- Bal oldalt lent fáj a hasam 2019
- Buzz a szerelemben teljes film magyarul 1994