- A nyelv mint jelrendszer | zanza.tv
- Video
A mondatot kategorizálhatod modalitása és szerkezete szerint. Bár a mondatok általában szövegekké állnak össze, ez mégsem tekinthető nyelvi szintnek. -Ó! -Juj! Emlékszel, mi a szabályszerűség a nyelvi szintek között? Mindegyik szint csak az alatta lévő elemeiből építkezhet. Vagyis, ha a legutolsó nyelvi szint a szöveg, mondatokból kell állnia, márpedig az előbbi példák máris megcáfolják ezt az állítást. Szövegnek tekintünk mindent, aminek információértéke van; akár egyetlen hangot is. Mindannyian ugyanabból az eszközkészletből válogathatunk. Hogy mit használunk belőle, lehet az életkorunk, az iskolázottságunk, vagy akár a nemi hovatartozásunk függvénye. Így lehetséges az, hogy egy idősebb ember nem érti meg az általad használatos kifejezéseket, amelyek ma divatosak. Ezeket a nyelvi nehézségeket áthidalhatod, csak arra kell figyelned, hogy közléseid nyelvileg helyesek és stílusukat tekintve igényesek legyenek. Antalné dr. Szabó Ágnes - dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció (9. -10. évfolyam),
Átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
A nyelv mint jelrendszer | zanza.tv
- Iphone visszaállítása apple id nélkül 2
- A nyelv mint jelrendszer feladatok 1
- Digitálisan elérhető feladatgyűjtemény a nyelvi jel témakörének tanításához | Magyartanárok Egyesülete
- A nyelv mint jelrendszer feladatok 2019
- A nyelv mint jelrendszer feladatok online
- A nyelv mint jelrendszer feladatok e
Video
2019 nyarán digitálisan elérhetővé vált a Tinta Kiadó gondozásában megjelent Magyar nyelvtan – A nyelvi jel: Funkcionális szemléletű gyakorlatok a 9–12. évfolyam számára című feladatgyűjtemény és az ahhoz készült Tanári kézikönyv. A Kugler Nóra által szerkesztett kötetek írói olyan volt tanári mesterszakos magyartanárok, akik még az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett tanulmányaik során kezdték el a tankönyv írását egy, a nyelvtan tantárgy oktatásához kapcsolódó kurzus keretében. A jelenleg hatályos kerettantervben szereplő nyelvtan témakör egyikét, a nyelvi jel kérdéskörét tárgyaló feladatgyűjtemény célja az volt, hogy a nyelvet nem mint önkényesen, a nyelvhasználóktól függetlenül működő jelrendszerként mutassa be, hanem a nyelvhasználatban, a "kulturális tudás hagyományozódásának" folyamatában láttassa. Ennek megfelelően a feladatgyűjtemény feladatai négy fejezetbe rendeződnek ( A nyelv biológiai és társas alapjai; A nyelv metaforikussága, ikonikussága; A nyelv metonimikussága, indexikussága; A nyelv konvencionalizálódása, szimbolikussága).
A mondat a beszéd legkisebb egysége, de nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként. A közlésfolyamatban minden mondatban kifejeződik a beszélőnek a valósághoz való viszonya és az a szándéka, hogy a hallgatóra beszédével milyen hatást tegyen. Ennek megfelelően a mondat jelentése többrétegű: első rétege: a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége, ezt mindig árnyalja, gazdagítja a beszédhelyzetből származó másodlagos jelentés. E kettő együtt a mondat tartalma. Második rétege: az a szándék, amelyet a beszélő mondatával meg akar valósítani. : tájékoztat, felhív, kér, visszautasít, feltételez, érzelmet fejez ki. Harmadik rétege: az a szándékolt hatás, amelyet a mondat a hallgatóra gyakorol. : megnevetteti, elgondolkoztatja, cselekvésre készteti. A szöveg: a mondatok sorozatát akkor tekintjük szövegnek, ha megvan a szövegszerűség legfőbb követelménye: a tartalom egysége, előrehaladása és a lezártság. Ezeket az ún. lineáris kohézió biztosítja.